2013. június 14., péntek

Eltávon a dutyiból

Ma megvolt az első kórházi napom, sok vizsgálattal, néhány jó hírrel és egy nagyobb változással. A sok vicces eseményt nem is részletezem (pl. a mellettem fekvő jófej beteg jófej fia a "Zöldköpenyes gyilkosok" c. orvoskrimit hozta a betegnek) inkább csak a lényeg:

A vizsgálatok jó eredményt hoztak, műtétre alkalmas vagyok, az ultrahangon először felfedeztek egy új problémát, aztán kiderült, hogy mégsem. Viszont lényeges változás, hogy már hétfőn megműtenek, sőt rögtön hétfőn reggel. Ez sem rossz, de van igazán jó hír is!

A sebész az eredményeim alapján úgy látja, hogy nem biztos, hogy muszáj az aorta elejét műérre cserélni. A tágulás mértéke még épp akkora, hogy megmaradhat az eredeti. Ez nem biztos, mert csak a felnyitás után derül ki, hogy elég szimmetrikus-e, ha nem az, akkor marad a csere. De ez mindenesetre nagy dolog, mert régóta mindenképp a cseréről van szó, és ha ez nem lesz, akkor a műtét jelentősen egyszerűbb, és kisebb kockázattal jár (nem kell pl. a koronaereket újra bekötni). Tehát remek, ha összejön, (illetve már rég eldőlt, hogy össze fog-e, csak még senki se tudja :)

A sebész tájékoztatott, hogy nem biztos, hogy a plasztika megoldható (ezt jó előre tudtam), így természetesen benne van a pakliban, hogy műbillentyű (+akár műér) lesz a vége, ez már csak ott derül ki.

Tehát hétfő reggel műtenek. Ha nem kell aortacsere, és elsőre simán összeáll minden, akkor nettó 2 órás műtétre számíthatok. Ha kell, akkor viszont simán 6 óra is meg lehet a teljes beavatkozás. Ideális esetben dél körül már lehet hír rólam, a blogra is eljut szerintem 1 órán belül. De lehet, hogy csak estére. Nekem meg gondolom keddre legkorábban :)

Végül abban is szerencsém van, hogy hétvégére kiengedtek. Ugyan holnap is vissza kell mennem, de csak vasárnap du. fekszem be ténylegesen, szinte csak a műtét előtt.

Na jó, nem mindenki ilyen szerencsés, hogy eltávozhat, és én sem állom meg, hogy a kis színes rovatot ne bővítsem. Beszélgetésben felmerült befekvés előtt, hogy fontos-e, kivel kerülök egy szobába. Szerintem ez nem olyan fontos, nincs igényem pl. extra szobára, extra kényelemmel. De azért meglepett, amikor a korterembe belépve azt láttam, hogy az első ágyon egy határozottan fantomképeken jellegzetesnek mondható arc fogadott, és ekkor már értettem, hogy miért ül az ágya mellett egy éles fegyverrel felszerelt fiatalember, így pedig már meg sem lepett, hogy az ágyhoz van bilincselve. Egyébként megbeszéltük a betegtárssal, hogy kivel mi a helyzet – én ugyan az ügyészségi részt kihagytam – de a bajban tényleg eltörpülnek az eltérő társadalmi osztályból, hivatásból adódó különbségek.

u.i.: Aki mobilon hívott és kinyomtam, attól bocs, de az sms preferáltabb, mert ki tudja, épp mit csinálok mostanában.